A jövő autói

2017. október 12. - The Test Driver

A múltban számtalan könyv és/vagy film pedzegette már, hogy vajon, milyenek leszenek majd az autók 10-20-30 vagy éppen 50 év múlva? Hogyan fog kinézni a jövő közlekedése? Azóta az általuk elképzelt jövő, már a múlté, de az előre vetített önvezető, esetleg a levegőben röpködő autók még váratnak magukra. Minden esetre érdekes eljátszani a gondolattal, hogyan fognak kinézni az autók mondjuk 2050-ben? Mi fogja hajtani őket? Egyáltalán lesz-e bennük kormánykerék? Most megpróbálunk betekinteni a jövő autóinak motorház-teteje alá.

screen-shot-2017-04-20-at-6_40_07-pm.pngÖnvezető, elektromos és még az internethez is csatlakoztatva lesz. Ezek azok a kulcsszavak, melyeket leggyakrabban hallhatunk, amikor az autógyártók arról beszélnek, milyen járművek fogják szelni az utakat 2020-ban. Izgalmasan hangzik, ugye? Valóban az, de azért elégé kétséges, hogy az előttünk álló néhány esztendőben ezek valóban meg is fognak valósulni. Ugyanakkor ez az előrevetített jövőkép egy kiváló kiindulási alap, hogy picit belepillantsunk képzeletbeli kristálygömbünkbe és feltegyük a kérdést: mi vár(hat) ránk az autózásban a következő 30 évben?

Kiindulásként azon is érdemes elgondolkodni, vajon lesznek-e egyáltalán autók 2050-ben? Vagy a találmányt, ami akkor már 150 éves lesz, felváltja valami újabb és jobb? Esetleg a környezetvédelem megálljt parancsol az autóknak és végleg eltűnnek az utakról? Talán az emberek ráunnak a volán mögött ücsörgésre és a dugóban araszolásra, ahogy azt néhány friss tanulmány sejteti? Elképzelhető. Ám a valóság az, hogy az automobil egy rendkívül felszabadító és rugalmas közlekedési eszköz. Hiszen kielégíti az emberek vágyát, hogy szabadon és minden mástól függetlenül eljuthassanak „A” pontból „B”-be… és hétvégente „C”-be. Így – ha megfelelően használjuk – az autó egy biztonságos és fenntartható közlekedési eszköz lehet.

Ugyanakkor el kell ismernünk, hogy a mobilitásnak ez a formája egyre drágább mulatságnak tűnik, ugyanis a sarki jégsapkák folyamatosan olvadnak, a növekvő városok fuldokolnak a szmogban és egyre élhetetlenebbek a dugók miatt és évente mintegy 1,2 millió ember hal meg világszerte közúti balesetekben. Tudjuk miért: szabadon akarunk mozogni, ennek pedig sajnos van néhány elkerülhetetlen, negatív következménye.

car-tech-timeline.jpgDe mit tehetünk – jobban mondva, mit kell tennünk – annak érdekében, hogy 2050-re az autók tisztábbak, biztonságosabbak, fenntarthatóbbak legyenek és mégis élvezet legyen használni őket? Ez egy kritikus kérdés, hiszen a fejlődő országok tömeges motorizációja azt vetíti előre, hogy 2050-re akár több mint 3 milliárd autó lehet forgalomban a bolygón, szemben a mostani nagyjából 1 milliárddal.

Önvezető autók

Az autók 2050-ben már önmagukat fogják vezetni. Számos cég – például a Tesla, vagy a magyar Almotive – már most gőzerővel olyan koncepciókon dolgozik, melyek lehetővé teszik, hogy az autók a sofőr beavatkozása nélkül közlekedhessenek. Ezekkel a prototípusokkal akár már a forgalomban is találkozhatunk.

Ott van a General Motors által fejlesztett Super Cruise, ami a hosszú, eseménytelen autópályákon helyettünk irányítja a kocsit. Vagy a Traffic Jam Assistant (forgalmi dugó asszisztens) a BMW-től és az Auditól, ami a forgalmi dugókban történő egymás mögött araszolást oldja meg helyettünk. Említhetnénk a Volvo közreműködésével kidolgozott European Sartre Project „utcai vonat” koncepcióját, ahol egy hivatásos sofőr által felvezetett konvojban az autók virtuálisan kapcsolódnak egymáshoz és úgy követik egymást az autópályán, mint a zsinórra fűzött gyöngyszemek – ezzel próbálva produktívabbá téve az ingázást, hisz a sofőrök így dolgozhatnak, vagy pihenhetnek ahelyett, hogy folyamatosan a forgalomra kellene koncentrálniuk. És amikor megérkeznek a céljukhoz, önmagukat parkolják le hipermodern, teljesen automatizált parkolóházakban.

03_sartre.jpgEgyáltalán kell-e majd bármit is csinálnia a vezetőnek? Lesz-e még egyáltalán szükség a kormánykerékre? Jó esély van rá, hogy 2050-re a „sofőrnek” már éppen csak szemmel kell tartania azt, hogy mit is csinál az autója és időnként váltania a különféle vezetési üzemmódok között, mint például autópálya-módból átkapcsolni városi-módba. Valószínűleg a kormánykerék nem fog eltűnni, de néhány modellben már csak egy apró joystick lesz, amit a „vezetőnek” már csak néhanapján kell majd használnia.

Így a vezetés sokkal biztonságosabbá (ugyanis a balesetek leggyakrabban az emberi figyelmetlenség és a vezetői hibák miatt következnek be) és sokkal hatékonyabbá válhat, mivel a központilag vezérelt forgalomfigyelő elektronikák gördülökényebbé tehetik a közlekedést, megszüntetve a folyamatos forgalmi dugókat. Ám az, hogy ennek az új technológiának mekkora hatása lehet a mindennapi autózásra, csak attól függ, hogy milyen széles körben terjed majd el.

gm-en-v_concept-2010-1024-03.jpgDe miért is érnének véget itt a változások? Érkezhetnek majd a GM EN-V koncepciójához hasonló apró, rendkívül hatékony városi mikroautók, vagy az olyan önvezető autók, mint az Induct Navia, melyek a városi közlekedésben jelenthet rugalmas alternatívát. Ezek segítségével akár egy teljesen automatizált taxihálózatot is létre lehet hozni, ahol az ügyfél egy alkalmazás segítségével megadja a kiindulási és célállomást, a többit pedig az autó már önmaga elvégzi: az elektronika kiválasztja az ideális útvonalat és nincs trükközés, vagy taxiórapörgetés.

Digitális látóhatár

Az olyan vállalatok, mint például a Google, felismerték, hogy egyre jobban digitalizálódó világunkban folyamatosan növekvő igény mutatkozik arra, hogy az autózás ne csupán arról szóljon, hogy eljutunk „A” pontból „B”-be. Úgy vélik, akár mi vezetjük, akár saját magukat irányítják a járművek, már nem elegendő az, amit a kocsik jelen pillanatban nyújtani tudnak, más módokon is szolgálniuk kellene a kényelmünket. Már most is több cél dolgozik kart karba öltve az Apple-el, hogy integrálják Sirit az autóinkba, ezáltal létrehozva egy virtuális személyi asszisztenst, aki segít megtervezni az útvonalunkat, folyamatos közlekedési információkkal lát el bennünket és még a napirendünk összeállításában is a segítségünkre áll majd. A járműveink teljes egészében részei lesznek a 2050-es évek digitális életformájának – bár ezzel lehet, hogy letettük az első alapkövet a gépek öntudatra ébredéséhez vezető úton.

169626_concept_26.jpgNehéz elképzelni, milyen lesz a világ 30 év múlva. Mindent az olyan informatikai cégóriások irányítanak majd, mint az Apple, a Microsoft, a Facebook vagy a Google? Vagy addigra már rég megszűntek és átvették a helyüket mások? Minden esetre szinte biztosnak tűnik, hogy minden digitális eszköz elérhető lesz az autónkban is. Ez jelentheti a digitális életforma végső határát: lesznek, utazás közben szeretnének kikapcsolódni az autóikban, ahol a beépített médiaközponton keresztül zenét hallgatnak, vagy filmeket néznek majd online, míg mások ezt az időt arra használják majd, hogy Skype-oljanak az ismerőseikkel. Akárhogy is, de szinte teljesen biztos, hogy az előttünk álló évtizedekben a digitalizáció teljesen összeforr majd az autóinkkal.

De mégis mi fogja majd hajtani ezeket a kocsikat? Elektromosság? Hidrogén? Valami teljesen más megoldás? Vagy továbbra is benzint és gázolajat fognak égetni? Első pillantásra úgy tűnhet, a régi jó belsőégésű motorok napjai meg vannak számlálva. Ám korántsem biztos, hogy egyik napról a másikra el fognak tűnni. Szinte biztosnak tűnik, hogy a napi ingázás belsőégésű motor nélküli elektromos járművekkel történik majd. Valószínű, hogy 2050-re az elektromosenergia jelentős részét megújuló energiaforrásokból (például szél- vagy napenergia) nyerjük majd, így a mindennapos, rövidtávú autózás is tisztábbá válik.

De mi a helyzet a hosszabb utakkal? Az akkumulátorok elérhetik a 800-1000 kilométeres hatótávolságot egy feltöltéssel, de amellett, hogy nehezek és drágák, a feltöltésük is időigényes.

Szóval a hosszútávú utazás utazásokra továbbra is a belsőégésű motorok tűnnek a legjobb megoldásnak. Természetesen az autógyárak világszerte folyamatosan azt vizsgálják, hogyan lehetne tovább javítani a benzin- és dízelüzemű erőforrások hatékonyságát és csökkenteni a károsanyag kibocsájtást.

the-toyota-mirai-can-drive-for-312-miles-before-needing-a-refuel-and-reaches-a-top-speed-of-111-miles-per-hour.jpg2050-ben a megoldást a hidrogénmeghajtású járművek jelenthetik, melyek a hidrogént egy üzemanyagcellában elektromos árammá alakítják át. Ez sima elektromos hajtást eredményezne és csupán vízgőz távozna a kipufogón keresztül. Bár az üzemanyagcella technológia rengeteget fejlődött az elmúlt években (jelenleg a Toyota és a Daimler diktálja a tempót a fejlesztésében), továbbra is komoly kihívásokkal kell megküzdeni. Ilyen például a hidrogén utánpótlás és feltöltés. Egyelőre még elég nagy a homály ezen a téren. Kérdés, hogy lesz-e megoldás 2050-re?

Egyes elképzelések szerint azonban 30 év múlva már olyan elektromos autókkal fogunk közlekedni, melyek egyenesen az úttesten keresztül, vezetékek nélkül, menet közben tudják majd tölteni magukat.

Alakváltó autó?

De van még egy kérdés: hogyan fognak az autók kinézni 2050-ben? Hasonlítani fognak bármiben is a mai járművekre? Valószínűleg továbbra is egy dobozra emlékeztetnek majd, melynek van négy kereke, lesz bennük négy ülés és talán még a kormánykerék sem tűnik el. Ám feltehetőleg a hasonlóságok itt véget is érnek.

Az eddigi fém karosszériákat felválthatja a szénszál, vagy valami hasonló pehelykönnyű, de nagy szilárdságú anyag. A formatervet a határozott és hatékony formavilág jellemzi majd: alacsony légellenállási tényező és érzelemgazdag vonalvezetés egyvelege lesz. És még az sem kizárt, hogy 2050-ben még a formáját is változtatni fogja annak megfelelően, hogy éppen a városban autókázunk, vagy nagy sebességgel utazunk az autópályán. Ugyanis az MIT (a Massachusetts Institute of Technology, vagyis a Massachusetsi Műszaki Egyetem) nagyon ígéretes tanulmányokat dolgozott ki erre vonatkozóan. Ezzel az ötlettel a BMW is eljátszott, így született meg a Vision Next 100 koncepciója.

bmw_vision_next_100_7.jpgDe a formáját tekintve, a 30 év múlva az utakat szelő járművek továbbra is könnyen felismerhetők lesznek, ami szinte biztosan nem mondható el, mondjuk a telefonokról, vagy számítógépekről. Ugyanis az autó mindig is autó marad: embereket (és a csomagjaikat) kell biztonságosan eljuttatniuk egyik helyről a másikra, és amíg az emberi test formája, magassága nem változik meg drasztikusan, addig a köré épített karosszériának is relatíve kötött formai követelményei lesznek. 

peugeot-moovie-concept-car-1280x960-desktopia_net.jpg

A bejegyzés trackback címe:

http://cartars.blog.hu/api/trackback/id/tr8512943201

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Treff Bubi 2017.10.13. 17:31:29

Végül is már a behúzható spoiler is egyfajta alakváltó koncepció, csak nagyobb darabokat kell mobilizálni, mint mondjuk a változtatható szárnynyilazású vadászgépeknél.

Balango 2017.10.13. 17:48:06

A fejlesztések nagy része teljesen önmagáért való, idióta dolog. Miért lenne arra szüksége a Homo sapiensnek, hogy egy gép segítsen megtervezni a munkanapját?
Olyan kurva fontos és elfoglalt emberek vagyunk mind az X milliárdan, hogy erre nem vagyunk képesek saját magunktól?

És ha már nem kell vezetni, mi lesz? A felszabaduló időnket is fel lehet használni arra, hogy lógjunk a neten és még idiótábbá váljunk?

Arról nem is szólva, hogy az önvezető autókkal óriási darabot adunk fel a szabadságunkból. Onnantól kezdve annak a kezében vagyunk, aki az önvezetéshez szükséges rendszereket üzemelteti. De nem úgy, mint ahogy most az olajkitermelők kezében vagyunk, mert ott vannak alternatív beszerzési források (ha nem ad az egyik, majd ad a másik, illetve lehet tartalékokat felhalmozni, vagy korlátozni a fogyasztást), hanem úgy, hogy egyetlen gombnyomással szó szerint egyik pillanatról a másikra megbénítható lesz egy egész ország vagy régió közlekedése. És akkor a hekkerekről még nem is beszéltünk.

Morpheus. 2017.10.13. 18:04:51

"Cartárs" -- óriási ötlet volt ez a név! Gratula! A poszthoz is!

Bambano 2017.10.13. 20:34:20

szerintem mesterséges bioüzemanyagokkal fogják hajtani a járműveket, továbbra is belsőégésű motorokkal.

a legígéretesebbnek a mutáns baktériumokkal vízből és széndioxidból napfénnyel alkoholok gyártása tűnik. van már rá vagy három, kísérleti szinten működő megoldás.

eau sauvage 2017.10.13. 20:36:10

És a BMW önvezető autó le fogja villogni a Suzuki önvezető autót? :-)

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2017.10.14. 08:45:42

a sarki jégsapkák folyamatosan olvadnak, a növekvő városok fuldokolnak a szmogban és egyre élhetetlenebbek a dugók miatt és évente mintegy 1,2 millió ember hal meg világszerte közúti balesetekben
Eddig lehetett komolyan venni